Iskolánk

A református iskola rövid története

Hajdúhadházon a református elemi iskolai oktatás kezdete a reformáció elterjedésének idejére tehető. A XVI. században csupán pár száz lakosa volt a településnek. Az iskoláskorúak rendszeres oktatása az „oskolamester” lakásán történt.  Abban az időben a fiúk oktatására sokkal nagyobb gondot fordítottak, mint a lányokéra. Amíg a fiúk az írás és olvasás megtanulásán túl mennyiségtant és latin nyelvet is tanulhattak, addig a lányoknak az írás és olvasás alapjait, és a háztartás praktikus ismereteit tanították.

A hajdúk letelepítése után, a lakosság fokozott gyarapodása állandó iskolaház építését tette szükségessé.  Az első református fiúiskolát a XVIII. század közepén az akkori templom közvetlen közelébe építették. A fennmaradt feljegyzések szerint jelentős iskolaépület lehetett, mert a negyvenméternyi hosszúságú téglaépületben négy osztályterem, tanítói lakás és szertárhelyiség kapott helyet. Ez az iskola egyik partikulája volt a Debreceni Kollégiumnak, az iskolamesterek is onnan érkeztek. A rektori feladatokat általában a mindenkori prédikátor látta el, aki egyben a latin nyelvet és a felsőbb osztályokat tanította. Az iskolát kezdetektől fogva az iskolaszék testülete irányította. Az elnöki tisztséget a mindenkori prédikátor töltötte be, tagjai pedig a város megbecsült polgárai közül kerültek ki. Ez a grémium vitatta meg az iskola dolgait, és hozta meg az iskola fenntartásával kapcsolatos legfontosabb döntéseket.

Kattintson ide a cikkhez tartozó képgaléria megtekintéséhez!

A református elemi iskola életében jelentős fordulatot hozott a millennium időszaka, amikor a leromlott állagú fiúiskola helyett a régi templom helyére, köveinek felhasználásával jól felszerelt hat-hat tantermes fiú- és leányiskolát építettek. Az iskola felépítésének és működtetésének anyagi hátterét a református egyházközség és a város Közbirtokossági Testülete közösen teremtette elő. Az impozáns iskolaépületet új iskolabútorokkal és korszerű szemléltetőeszközökkel szerelték fel.

A református iskolát 1948. július 1-vel államosították. A rendszerváltozás után az egyház visszaigényelhette volna korábbi iskolaépületét, de helyette inkább a pénzbeli járadékot választotta, mert az anyagiak fontosabbnak bizonyultak a második világháborúban kiégett templom helyreállításához és az egyházközség fenntartásához.2009-ben, városunk református óvodájának megnyitása után egy évvel, Pál Csaba lelkipásztor lehetetlent nem ismerő, áldozatos munkájának eredményeként az önkormányzat támogatásával az egykori állami népiskola épületében újra megnyithatta kapuit a református iskola. Abban az épületben, melyet egy jogvédő csoport korábban méltatlan iskolai körülménynek minősített, és ennek következtében az ottani gyermekeket a másik két iskolába integrálták. Amikor a szülők a református iskolai beíratás mellett döntöttek, a megüresedett épület még igencsak rossz állapotban volt. Lelakott belseje, tönkretett bútorzata siralmas képet mutatott. Ennek ellenére a szülők vállalták a bizonytalant, mert hittek abban, hogy bár szerényebb körülmények között, de a református értékek emberibb közegében jobban boldogul majd iskolás gyermekük.

Sok-sok szorgos kéz közreműködésével sikeresen felújították az iskolaépületet. Egyházi szervezetek és iskolák adományaiból lett bútorzat, lettek számítógépek. A szülők, nagyszülők és más segítő szándékú emberek, és nem utolsó sorban az ott dolgozók lelkes munkájának eredményeként a 2009/10. tanév kezdetére berendezték az iskolát. A használt bútorok miatt ugyan nem egységes az iskolakép, és a felszerelésben is vannak hiányosságok, de jellemző az épületben a rend és tisztaság. A barátságos osztálytermeket virágok díszítik. Olyan iskolai körülményeket sikerült kialakítani, ahol adott a református értékrend kibontakozásának lehetősége. Ahol zavartalanul beteljesülhet a tanulni akarás vágya, ahol működik az önszabályozás, és ebben az iskolában senkinek nem okoz gondot egymás szeretetteljes elfogadása.